Videó nyerőgépek

Videó nyerőgépeknek nevezzük azokat a ma már közismert gyümölcsös videó pénznyerő gépeket, amelyek nem egyetlen egyszerű 3 vagy 5 tárcsás, villanymotorral működtetett kijelzőre szorítkoznak, hanem egy olyan videó-képernyőjük van, amelyen sok henger forog, amely sokféle jellel, sokféle fizetési sorral és sokféle bónusz pályával jelenik meg a játékos előtt.
A félkarú nyerőgépek (gyümölcsös gépek) először 1897-ben San Franciscóban jelentek meg, egy roppant egyszerű, primitív formában. A legnagyobb nyeremény, amelyet az első, Lilly Bellnek nevezett félkarú nyerőgép fizetett, 50 amerikai cent volt. A szóban forgó pénzérmével működő gépeket azért nevezték félkarúnak, mert jobb oldalukon volt egy kar, amellyel mozgásba lehetett őket hozni, és így egy félkarú emberre emlékeztettek. A következő két évtizedben a félkarú nyerőgépek óriási fejlődésen mentek át, ám közben számos polémiát is kiváltottak, mert nem kevés játékos egész vagyonokat vesztett a félkarú gépeken, amelyek szinte minden nyilvános helyen megtalálhatók voltak.
Így a félkarú rablók (ekkor kezdték félkarú helyett félkarú rablóknak csúfolni őket) kiváltotta heves támadások után 1909-ben bekövetkezett a betiltásuk Kalifornia és Nevada államokban (a sors egyik furcsa fintorai közé tartozik, hogy néhány évvel később pontosan Nevadában alapították meg Las Vegast, a hazárdjáték Mekkáját és az egyszerű, a videó-képernyős és a mind egyéb elképzelhető típusú félkarú nyerőgépek paradicsomát).
Ezt követően a piac kissé befagyott, egészen 1964-ig, amikor aztán egy igen nagynevű, félkarú gépek gyártásával foglalkozó cég, a Bally elkészítette az első villanymotorral működtetett nyerőgépet.  
Az első rugók nélküli, fényekkel és hangokkal ellátott, többszörös fogadási lehetőséggel felszerelt és olyan tartállyal rendelkező félkarú gép, ahová a pénz kivételénél az érmék esnek, a Money Honey nevezetű volt. Az első videó-képernyős félkarú automatát, amilyen már nagyjából olyan volt, amilyennek ma a gyümölcsös nyerőgépeket ismerjük, Walt Fraley készítette, aki Fortune Coinnak nevezte el. Annak ellenére, hogy a kaszinók azonnal elhelyezték az új félkarúakat termeikben a játékosok nemigen játszottak a szóban forgó videó-nyerőgépeken, mivel nem bíztak a technológiában, a virtuális tárcsákban és jelekben. Így a videó-nyerőgépekkel szemben a klasszikus villanymotorral működtetetteket részesítették előnyben, amelyek óriási választékban álltak minden kaszinóban a játékosok rendelkezésére. Mindennek ellenére az IGT nevű cég, amelyik fantáziát és lehetőséget látott a videó nyerőgépekben, megvette a technológiát és megkezdte felhasználását azzal a céllal, hogy a kaszinók piacára a videó nyerőgépek egy széles skáláját bocsássa, amelyek fantáziadús tervezésükkel gyorsan megnyerték maguknak a játékosokat a világ minden kaszinójában. 1979-ben az üzletág gyártó cégei először jelentek meg a póker változataival, és a videó-póker nyerőgépek már megjelenésük első percétől óriási sikert arattak. A következő évtized újabb és újabb ötleteket hozott a videó nyerőgépek tervezésében, amelyek közül a legjelentősebb a progresszív jackpot volt, amely hatalmas nyereség esélyével ruházta fel a videó nyerőgépeket valamint a több kijelzős bónusz, a játékos számára az ingyenes játéklehetőség, mint bónusz, és mindezeket a lehetőségeket csak ezek a típusú nyerőgépek tudtak kínálni.

Az 1990-es években megérkezett az internet, hogy új életet leheljen a videó nyerőgépek (gyümölcsös gépek) iránti érdeklődésbe, mivel ezeket minden magára valamit is adó internetes kaszinó hatalmas választékban kínálja sokféle dizájnnal, különféle hangeffektusokkal és több bónusz képernyővel ellátva. Ezzel arányosan a 21. század beköszöntével a valódi kaszinókban is robbanásszerűen megnőtt a videó nyerőgépek népszerűsége, mivel napjainkban pontosan ezek a játékok vonzzák a kaszinókba a legnagyobb vendégkört és ezek hozzák nyereségük legnagyobb részét.  

VIDEÓ NYERŐGÉPEK